1. Üdvözöljük a szabadkai kommunisták honlapján. Mi a Jugoszláv Kommunista Szövetseg (JKSZ) egy szervezete vagyunk Szerbiában, eszmei követoje és jogi utodja a JKP valamint a JKSZ-nek. Jugoszláviában, és ugyanígy Szabadkán is, a kommunisták pártja 1919-ben alakult meg mint a hosszan tartó osztályharc eredménye a kizsákmányoltak es kizsákmányolók között. Ma is utmutatóul használjuk és tanulunk Marx-Engels-Lenyin-es Tito müveibõl.
2. Mi a
munkások-parasztok-mérnökök-orvosok-tanárok-fiatalok,
a munkásvilág embereinek a pártja vagyunk.Tevékenységünket
az 1958-ban (VII. Kongreszusán) elfogadott párt programon alapozzuk,
mely ki lett bövitve 1994-ben a párt XVI. kongreszszusán.
Történelmi es végsõ célünk, egy osztálynélküli
kommunista társadalom kiépitése. Hosszutávú
céljaink :
-- a társadalmi tulajdonon es önigazgatáson alapuló
szocializmus;
-- Jugoszlávia -a Triglávtól Gyevgyeliáig- mely
az itt élo népek es nemzetiségek
döntésén alapulna, figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat;
-- hazánk szabadsága, függetlensége es elnemkötelezettsége;
-- népeink es nemzetiségeink egyenjogúsága az élet
és a munka minden területé: a gazdaságban, nyelv es
az íráshasználatban, a kulturális es szellemi hagyományok
ápolásában, az oktatás es nevelés térén,
a tájékoztatásban, stb.
3. A JKSZ nem ismerte el és nem is fogja elfogadni Jugoszlávia
szétrombolását
mert ez egy ellenforradalom volt a világ leggazdagabb országainak
a vezetöségei valamint a köztársasági és
tartományi nacionalista elitek részérõl.
4. Mi a
globalizáció kitartó ellenzõi vagyunk, mert ez a
gyarmatosítás egy uj formája, melyet Amerika vezet a multinacionális
cégeken keresztül, azzal a céllal, hogy kirábolja
elsõdlegesen a fejletlen országok anyagi es természeti
javait, valamint saját csatlósaivá tegye õket. Mi
követeljük, hogy a NATO valamint az EU-s(nem) tagságról
tartsunk egy általános referendumot országunkban. Europa
– igen, mert mi Europa szerves része vagyunk, de ez a szabadságban,
valamint az egyenjogú nemzetközi munkamegosztásban történjen
meg.
A külpolitika térén kiállunk meg a nemrégi
polgárháborúk területeirol elzavart személyek
hazatéréséért es kártalanításáért,
hogy NATO szövetség teritse meg azt a kárt melyet az “áldásos
angyal“ fedönévvel nevezett agressziojával okozott
hazánk területén, valamint sikraszállunk az eggyüttmoködéséért
a világ valamennyi kommunista es munkáspártja, felszabadítói
és forradalmi mozgalmai között.
5. Mi a
privatizáció ellen vagyunk, mert a jelenlegi és az eddigi
reformok csak azoknak teremtettek jobb életet akik már 15 eve
rabolják a társadalmi vagyont, igy szegénységbe
taszitva a profit alkotóinak nagy tömegeit.
Mi nem vagyunk a privát tulajdon ellen, de elszántan ellenezzük
a kizsákmányolást. Megfelelö nagyságban létezzen
privát tulajdon a mezõgazdaságban, a kisiparban, kereskedelemben,
a turizmusban es vendeglátoiparban.
6. A kommunizmus
ellenzöi arról akarják meggyozni a polgárokat, hogy
mi a proletar diktaturát akarjuk – ami igaz – de ez nem a
Sztályini, Hitleri, vagy a Pinoche féle diktatura. A világon
mi fejlesztettük ki ezt a formát legjobban mint munkásönigazgatást,
amiben már félúton es melyben voltak hibák is, de
a lakosság nagy többsége belátta es meggyõzödhetett
arról, hogy e ut kiépítése egy igazi emberközpontú
társadalom megteremtése, mert: mindenkinek joga volt a munkára,
ingyenes volt az iskoláztatás, az egészségügyi
es szociális biztosítás, jogunk volt a lakásra,
vagy kreditre házepiteshez, jogunk volt az üdülésre
es rekreacióra, jogunk volt a munka es feltételek védelmére,
nagy volt a szolidaritás az emberek között, jogunk volt a nemzeti
identitás ápolására mindenhol es mindenütt,
jogunk volt, hogy azokkal akikkel dólgozunk együtt döntsünk
a sorsunkról, stb. Mindezen eredmények es célok miatt (melyek
ma is megválosithatok), azért, hogy az ember emberhez méltó
módon éljen – ezért kellett Jugoszláviát
lerombolni, és az embereket rabszolga sorsba dönteni.
7. Szabadka Jugoszlavia eszaki reszen helyezkedik el, 15 – 20 kilométerre
a határtól Magyarországgal. A községben 148.401
lakos van, akik 35 helyi közösségben élnek. Szabadka
fejlett középeurópai varos (volt), figyelemre méltó
gazdasági, szellemi, kulturális képességekkel: komunalis
halozattal, fejlett gazdasággal es kisiparral, müvelödesi szervezetekkel,
21 elemi iskolával, 6 közép es 2 foiskolával, három
egyetemmel, a Palicsi tóval. Valamikor (1975–1985) 55.000 ember
dólgozott itt, ma esetleg 25.000 “dolgozik“, míg 21.000
a munkanélküliek száma – ami
csak bizonyítja, hogy az elmúlt 15. év alatt városunk
lemaradt, stagnál fejlödésében, ugyanúgy mint
az egész ország.
Környezetünket gazdagítja a többnemzetíség
is. Ezt bizonyítja a lakosság
összetétele is: 38,5%Magyarnak,11,3%Horvátnak,10,9% Bunyevácnak,
24,1% Szerbnek, 5,8% Jugoszlávnak, 1% Romának, Montenegroinak
pedig 0,12 % vallja magát. Huszonöt nemzetíségek élik
itt eggyütt, bekes jószomszédi es toleráns légkörben,
habár a multban es jelenleg is léteznek politikai melyek a Magyar,
Horvát, vagy Szerb nacionalizmus szekeret tolják es nemzeti alapon
szeretnek megosztani a lakosságot, ily módon szerezve többletjogokat
es profitálva a nacionalizmuson keresztül.
8.Tudnivalók
rólunk:
-- cím:
JKSZ Szerbiában
közsegi bizottsága
Trg Cara Jovana Nenada15/2
24.000 SZABADKA
(a Szabadegyetem második emeleten van az irodánk.
Itt találhato meg a TITO–központ is).
-- email: komunistisubotice@suonline.net
telefon számunk: 024/555–695
(hetfön 10-13, kedd, szerda, csütörtök 17–20-oráig).
-- zsiroszámla: 355-1021981-64
SKJ U SRBIJI OK SKJ Subotica,
kod Vojvodjanske banke, Filijala Subotica.
--Köztársasági
szervünk címe:
RK SKJ U SRBIJI
11000 BEOGRAD
Obilicev venac 4/5.